Sigmar Polke | Pillanatgépek

Sigmar Polke

1941-ben született, Kölnben él.

Irodalom: Sigmar Polke - Das Wunder von Siegen. Kiállítás katalógus. Museum für Gegenwartskunst Siegen, Köln 2008.

Laterna Magica, 1988-1996
Különböző lakkok, poliészterszöveten, mindkét oldalon festve, 16 rész, egyenként 130 x 150 cm, fakeretek, egyenként 250×180 cm.
Magángyűjtemény

Installáció a siegeni Museum für Gegenwartskunstban, 2007. Fotó: Wolfgang Morell részletek

Ha a poliészterszövetet műgyantalakkal kétoldalt befestjük, félig átlátszó, csillogó üveges hatást érünk el. Sigmar Polke többek közt ezt az effektust használta fel a Laterna Magica műcsoport esetében, hogy miközben az elő- és hátoldal közötti hierarchia megszűnik, létrehozza a képek áttetszésének és összekapcsolódásának hatását. A képeket a térben szabadon álló és egymással összekapcsolt fakeretekbe foglalta, amelyeknek változtatható a konfigurációja; így általuk egy képlabirintusba juthatunk. A laterna magica mint a diavetítés őse a művészt különösen alkímiai vonatkozásai miatt érdekelte, illetve mivel műtermében a diavetítés a képek keletkezése során nap mint nap jelen van. Polke Laterna Magicája egy olyan képi gondolkodást jelenít meg, amely az átfedés, a tükrözés, torzítás, keresztezés és kioltás segítségével térnélküli egyidejűségben halad előre, és amely minket, a nézőket arra szólít fel, hogy az idegen és saját képekben olvasva oldódjunk fel.

polke
Egy konfliktus már rég elmúlt, 2007
Lencsekép, akril szöveten, 80×100 cm.
Lambrecht-Schadeberg gyűjtemény / Siegen városa Rubens-díjának nyertesei, Museum für Gegenwartskunst Siegen

Sigmar Polke talányos című műve, az Egy konfiktus már rég elmúlt, a művész újabb képei közé tartozik, amelyeknek titokzatossága a „lencseraszter” használatából adódik. A lencseraszter különböző irányokban töri meg a fényt oly módon, hogy az alatta fekvő kép instabillá, többértelművé, zavart terűvé válik. Ismerjük a „kacsintós” képeket, megdöbbentő háromdimenziós effektusaikkal, amelyek szemszögtől függően mindig új és új képet mutatnak, vagy a barokk barázdált képeket, amelyek az op art idején tűntek fel újra. Az Egy konfliktus már rég elmúlt esetében egy réteg átlátszó zselé került a grisaille-tájkép vásznára, egyfajta fésűvel barázdálva, hogy a zselé ebben a formában tudjon megkeményedni. A kép, lágy akvarell, finom árnyékolásokkal és vonásokkal, ilyen formában különös módon a távolba vész. A geológiai felszín egy eleven lény struktúrájával rendelkezik, egy barokk antropomorf táj vonásait viseli magán. Az átlátszó, barázdált réteg azonban egy másik előnnyel is jár a találós játékokat kereső művész számára: a képre további színrétegeket, további munkafolyamatokat helyezhet. A lencseraszter felszínén más színfutamokat találunk, egyszer a struktúra vertikális irányát felvéve - a barázdákban fehér festék hoz létre fátyolhatást - vagy a struktúrán keresztben kiterjedve - sötét, csíkszerűen kiterjedő ecsetvonásokat. A finoman csillogó millimétervékony színtelen réteg köztességet hoz létre, egy fölöttet és egy alattat, amely alig lokalizálható. A kép megmutat és elrejt, csábít és eltűnik.


Warning: Unknown(google_verify.php): failed to open stream: No such file or directory in Unknown on line 0

Warning: (null)(): Failed opening 'google_verify.php' for inclusion (include_path='.:') in Unknown on line 0