Regina Silveira

1939-ben született, São Paulóban él.

http://reginasilveira.uol.com.br

The Saint´s Paradox, 1994
The Saint´s Paradox, 1994
Installáció, talapzat, fafigura, öntapadós vinilkivágás, árnykép, kb. 13×4 m, összmérete változtatható.
A m?vész és a MAC/USP Collection Museum of Contemporary Art/University of São Paulo tulajdonában, installáció a Guggenheim Museumban, New York, 2001.

A The Saint’s Paradox cím? m?ben Regina Silveira két különböz? kulturális kontextusból származó elemet paradox módon illesztett össze: a Jakab apostolt ábrázoló kis folklorisztikus fafigurát egy talapzaton és egy hatalmas árnyékot. Az árnyék nem a kis figuráé, hanem egy lovasszobor formájára ismerünk rá, amilyet a katonai és politikai hatalom megtestesít?jeként a világ szinte valamennyi nagyvárosában láthatunk. São Paulo központjában, a Princesa Isabel téren áll az uralkodói reprezentáció 41 méter magas leképezése: Caxias fejedelem, a brazil hadsereg hivatalos védnökének szobra. Egy modernistszobrász, Victor Brecheret (1894-1955) készítette 1941-45 között, tehát a második világháború idején, felállítására azonban csak 1960-ban került sor. Caxias a Hármas Szövetség háborújának egyik parancsnoka volt, ahol Brazília, Argentína és Uruguay a paraguayi diktátor, Francisco Solano López ellen indult hadba. A háború a latin-amerikai történelem legvéresebb konfliktusa volt. A háborús h?s elnyújtott árnyékát Silveira az apostol - a spanyol hadsereg véd?szentje - figurájával kombinálja, pontosabban egy másolattal, mivel az eredeti szobrot egy névtelen guatemalai faragó készítette. Ez az összefüggés megvilágítja vallás, katonaság és hatalom összetartozását Latin-Amerika történetében. Emellett a térkollázs két, topográfiailag, történetileg és m?vészi értelemben széttartó alak között hoz létre paradox kapcsolatot. Az árnyék és az ezt vélhet?leg okozó tárgy kett?s hiánnyal köt?dik egymáshoz: a figura számára a valós árnyék hiányzik, az árnyék pedig nem az eredeti tárgyához köt?dik. A túldimenzionált árnyék a szent jöv?bemutató lovaglását pervertálja, a megfoghatatlan „Másikat” testesíti meg. A torzítva megnyújtott árnyfigura egyszerre kelt szörny? és groteszk hatást, és Don Quijote hiábavaló küzdelmeire emlékeztet.