Roland Stratmann

1964-ben született, Berlinben él.

www.rolandstratmann.de

Irodalom: Roland Stratmann - Playback. Kiállítás katalógus. Galerie Kai Hilgemann, Berlin, 2005.

Upside Down - Ültetvénymámor
Upside Down - Ültetvénymámor, 2008
Installáció, kartonok, lencse, kötél.
A m?vész tulajdona

Campus Upside Down
Campus Upside Down, installáció Isztambulban, 2000

Roland Stratmann Upside Down cím? installációjának néz?i és használói egy, a szélein életlenül a sötétbe futó, kör alakú vetített képet fedezhetnek fel. A mennyezetr?l köteleken lelógatott élelmiszerdobozok, kartonok, boxok mindegyikének oldalfalába bevágott egy-egy kukucskálólyukon keresztülpillantva a tárolók belsejében a camera obscura elvének megfelel?en a környezet tükrözött, feje tetején álló fényképe látható. Roland Stratmann a camera obscurát mint önmagát magyarázó látógépet használja, amely a valóság efemer képeit állítja el?. Az Upside Down el?ször 2000-ben rendezte be az isztambuli Yildiz Egyetem területén, az átfunkcionált csomagolódobozokat a m?vész egy fa ágaira aggatta. 2008-ban Stratmann a Pillanatgépek cím? kiállításra alakította át. A képalkotás optikai ?s-szerkezetére történ? visszautalással és a hétköznapi fogyasztásból származó hulladékanyagok tudatos felhasználásával Stratmann a kortárs, a technika terén már semmivel sem meglephet? néz?t manipuláció nélkül, de ezért annál izgalmasabban az érzékelés alapjelenségével szembesíti.

A Deseo cím? sorozatból, 2005/06

Miközben itt-ott megfújták a kürtöket, másutt az övéik víznyaldosta ikraként lobbantak el a semmibe.

Ebben a magasságban a dolgok már nem voltak el?ítéletmentesen elválaszthatók.

Sof?rként természetesen tudta, hová visz az út, filozófiailag nézve megvilágosodott számára tévelygésének édessége.

A kétség a várható konfrontáción túl egyesítette ?ket.

A szemnyomás érezhet?en alábbhagyott, ezért mindent otthagyott és pillantását ismét Keletre vetette.

A tekintetben fekve, a kéj, amely telihold-arcukból kiáramlott, csak az erjeszt? volt.

G?zturbinaként megtestesülve - az egyesülés arca a reményben.

Afrika go shopping!

Miközben Klein asszony leugrált a szikláról, kibontakozott az idill (mégiscsak).

9 rajz, tus, selyempapír, egyenként 61,5×83 cm.

A m?vész és a Dina4 Projekte (München) tulajdona

„A végtelenített rajz fogalmát olyan rajzok esetében használom, amelyek egyetlen vonalból állnak. Koncentrált munkafolyamat során, megszakítás nélkül keletkeznek. A folytonos vonal pályájából a képfelületen struktúrák, átfedések, s?r?södések és optikai törések hálózata fejl?dik ki. Ezért egyetlen rajzban gyakran különböz? helyszínek és párhuzamos világok különböz? perspektivikus nézetei láthatók, absztrakt és ornamentális formák egymás mellett. A rajzolás valamint a vonal ismétl?d? keresztezése és átrajzolása során rébusz-szer?, képrejtvényre emlékeztet? képi struktúrák keletkeznek, amelyek az asszociációk széles spektrumát nyitja meg. (…) Az id?, a véletlen és a baleset bekalkulált faktorok a rajz keletkezésének folyamatában. A véget nem ér? vonal rajzolása során a rajzoló számára fontos konstanssá válik az id?. A néz? számára az id?beli folyamat éppígy a vonal alakulásából olvasható le, akár egy kronométeren. (…) A végtelenített rajzokban a sokrét? tematikus vonatkozások felvillanó képelemek konglomerátumává válnak. Emlékek, múltbéli események, valamint a hétköznapi és jelenbéli történések benyomásai kaleidoszkópszer?en oszcilláló képtöredékek formájában bukkannak el?. A rajzolás szabályozott eljárásmódjának speciális módszere különleges képi nyelv használatát teszi lehet?vé. A rajzok narratív eleme a nyelvileg gazdag címekben is tükröz?dik. Egyfajta útmutatóként szolgál a képi benyomások sokszín?ségében és párhuzamosságában. A képtöredékek és narratív szótár összjátéka komplex, mediálisan behálózott világunk ekvivalense, mégis elegend? helyet hagy arra, hogy képzeletünk bukfencet vessen benne.”

Roland Stratmann, Berlin, 2007. február