1938-1973, New Yorkban élt.
The Enantiomorphic Chambers, 1965/1999
Festett acél, tükör, kétrészes, egyenként 61×76x79 cm,
1999-es kiállítási másolat
National Museum of Art, Architecture and Design, Oslo
Robert Smithson Enantiomorphic Chambers-e két, egymással tükörszimmetrikus állványból áll, amelyek a falra mer?legesen álló, egymásra irányuló tükröket tartanak. A 19. századi sztereoszkópban két, egymással 270 fokos szöget bezáró tükör található, oly módon, hogy azok az egy-egy feléjük fordított képet tükrözik. A két tükörkép a jobb és a bal szem közös pillantásában térbeli benyomássá olvad össze. A sztereoszkópban a binokuláris érzékelést optikai megtévesztésre használják, Smithson pedig ezt az elvet állítja feje tetejére. Az Enantiomorphic Chambers tükörképszer? felépítése sematikus módon megismétli a szimmetria által meghatározott antropomorf formát. A kezek és a szemek enantiomorfok: formájuk azonos, de nem kongruens. Az antropomorf forma megkönnyíti számunkra, hogy kapcsolatot létesítsünk ezzel a „tesztberendezéssel”. Különböz? kapcsolatok lehetségesek: üres tükröket látunk, önmagunkat látjuk két tükör között, jobbra vagy balra nézünk, szemben állunk vele, vagy közöttük, háttal a falnak. A teljesség iránti narcisztikus vágy sohasem teljesedik be. Az elmúlt pillantás, a megélt, jelenbeli pillantás és az elképzelt jöv?beli pillantás mindig kölcsönhatásba lépnek. Végül nem tudunk szabadulni a benyomástól, hogy két, egymástól távol elhelyezked? szem figyel minket. A minimal art kontextusában keletkezett Enantiomorphic Chambers nem minden oldalról egészként érzékelhet?, egyszer? formájú minimalista szobor, hanem modellt kínál az érzékelés tanulmányozásához és változékony bels? és küls? vonatkozásaihoz.
Nem-hely Essen (Soil and Mirrors), 1969
12 tükör, egyenként 30,5×30,5 cm, föld, összesen 30,5×61x61 cm.
Michalke Gy?jtemény, München
Tizenkét négyzetes tükör, ebb?l négy a padlón fekszik, közülük kett?-kett? egy vertikális keresztet formál: négy egység képz?dik. A négy egység mindegyikében anyag gy?lt össze: hulladékanyag - salak, amit Robert Smithson talált a normál esetben pillantásra sem méltatott, mivel tabuvá tett peremvidékekre, átmeneti zónákba tett legendás sétái egyikén. Ez itt a Ruhr-vidék, Essen környékén, amely a hatvanas évek végén még egész másként nézett ki, mint ma. A tükör és az anyag egymást támasztják ebben a képz?dményben. Ezt a fizikai egyensúlyt er?síti a valóság és az illúzió közti csalóka kép. Minden egységben található egy töredékes halom, amely tükörképeivel együtt tökéletesen szimmetrikus halmazzá egyesül - az egész egy tökéletes modelluniverzum. Smithson azzal, hogy az értéktelen anyagot bevitte a múzeumba és ezt a formát adta neki, dialektikus viszonyt teremtett hely és nem-hely között. Eközben dönt? jelent?ség?vé válik az anyag tükrözésének folyamata.
