Kara Walker | Pillanatgépek

Kara Walker

1969-ben született, New Yorkban él.

Irodalom: The Art of Kara Walker. My Complement, My Enemy, My Oppressor, My Love. Kiállítás katalógus. Walker Art Center, Minneapolis és más helyszínek, Minneapolis, 2007.

walker
Miss Merrimac and the Monitor
, 2001
Kivágott sziluett-installáció és vetítés, 4 sziluett, 4 fólia, fényvetítő, nagysága változtatható, kb. 230×430 cm.
Deutsche Bank Gyűjteménye

Kara Walker sziluettjei, vetítései, rajzai, kollázsai és filminstallációi mindig sokkoló részletességgel számolnak be a rasszizmusról, az elnyomásról vagy a szexuális erőszakról. A legszűkebb térben sebesítenek, csonkítanak, erőszakolnak, fojtanak, lőnek, táncolnak és kopulálnak. Fekete asszonyok és gyermekek megaláztatásokat szenvednek el a rabszolgatartók, földesurak vagy katonák szerepében fellépő fehérek részéről. Nem ritka azonban, hogy az áldozatok egyidejűleg tettesként is megjelennek, a megaláztatás és dominancia játékába bonyolódva. A Miss Merrimac and the Monitor e világ kis részletét mutatja: a kiállítótér falára egy életnagyságnál nagyobb, történelmi kosztümbe öltöztetett, kezébe kardot tartó, fűben kúszó asszony sziluettje vetül. Teste fölött két absztrakt formaképződmény tűnik fel. Ezekben fekete papírból kivágott, miniatűr árnyfigurák jelennek meg, közvetlenül a falra rögzítve: egy fiatal fekete, egy földesúr módjára autoriter módon fotelben trónoló nagyhasú fehér ember, egy tértölelő léptekkel előretörő fáklyavivő, feltornyozott művészi hajjal, a fegyveres asszony miniatűr kiadása. Fekete férfiak és asszonyok itt a szomorú szereplők, fegyvert viselnek, fenyegetik őket vagy üldöztetve menekülnek. Talányos a cím, amely utalás az amerikai polgárháború híres vízicsatájára, a James folyó torkolatánál, Hampton Roads-nál, Virginiában (1862), ahol két páncéloshajó, a Merrimack és a Monitor küzdött egymás ellen. A rabszolgatartás és a faji megkülönböztetés korából származó ábrázolások éppúgy ötlet adtak Walkernek, mint a mítoszok, legendák és saját tapasztalatok. Formai tekintetben a sziluettekhez nyúlt vissza, amelyet a fotográfia előtti médiumként a 18-19. század polgári portréi elkészítésekor használtak, amikor a faji konfliktusok az amerikai polgárháborúban érték el tetőpontjukat. Az alakok ábrázolási mintáit a művész a korban népszerű Blackface- és Minstrelshow-kból kölcsönözte, egyfajta vásári kabarékból, amelyekben a fehér színészek a feketéket mint buta és alattomos kreatúrákat parodizálták. A két ábrázolási minta összekapcsolásával Walker a mélyen gyökerező faji előítéletek torzszüleményeit teszi vita tárgyává.


Warning: Unknown(google_verify.php): failed to open stream: No such file or directory in Unknown on line 0

Warning: (null)(): Failed opening 'google_verify.php' for inclusion (include_path='.:') in Unknown on line 0